1. A biológiailag lebomló műanyagoknak megfelelő biológiai alapú műanyag
A vonatkozó definíciók szerint a bioalapú műanyagok olyan műanyagokra vonatkoznak, amelyeket mikroorganizmusok állítanak elő természetes anyagok, például keményítő felhasználásával. A bioműanyagok szintéziséhez használt biomassza származhat kukoricából, cukornádból vagy cellulózból. A biológiailag lebomló műanyagok pedig olyan természetes körülmények között (például talaj, homok és tengervíz stb.) vagy speciális körülmények között (például komposztálás, anaerob lebontás vagy vízkultúra stb.) előállított műanyagok, amelyeket mikrobiális hatás (például baktériumok, penész, gombák és algák stb.) okoz, lebomlanak, és végül szén-dioxiddá, metánná, vízzé, ásványosodott szervetlen sóvá és új műanyaggá bomlanak le. A bioalapú műanyagokat az anyagösszetétel forrása alapján határozzák meg és osztályozzák; a biológiailag lebomló műanyagokat ezzel szemben az élettartam vége szempontjából osztályozzák. Más szóval, a biológiailag lebomló műanyagok 100%-a nem feltétlenül lebomló, míg egyes hagyományos kőolaj alapú műanyagok, például a butilén-tereftalát (PBAT) és a polikaprolakton (PCL), azok lehetnek.
2. A biológiailag lebomlót biológiailag lebomlónak tekintik
A műanyagok lebomlása a környezeti feltételek (hőmérséklet, páratartalom, nedvesség, oxigén stb.) hatására bekövetkező jelentős szerkezeti változásokra, teljesítményvesztési folyamatokra utal. Felosztható mechanikai lebomlásra, biodegradációra, fotodegradációra, termo-oxigén lebomlásra és foto-oxigén lebomlásra. Az, hogy egy műanyag teljesen lebomlik-e, számos tényezőtől függ, beleértve a kristályosságot, az adalékanyagokat, a mikroorganizmusokat, a hőmérsékletet, a környezeti pH-értéket és az időt. Megfelelő feltételek hiányában sok lebomló műanyag nemcsak hogy nem képes teljesen lebomlani, hanem negatív hatással is lehet a környezetre és az emberi egészségre. Például a műanyag-adalékanyagok oxigénes lebomlásának egy része az anyag repedését, láthatatlan műanyag részecskékké való lebomlását okozza.
3. Tekintsük az ipari komposztálás körülményei között zajló biodegradációt a természetes környezetben történő biodegradációnak.
Nem lehet pontosan egyenlőségjelet húzni a kettő közé. A komposztálható műanyagok a biológiailag lebomló műanyagok kategóriájába tartoznak. A biológiailag lebomló műanyagok közé tartoznak azok a műanyagok is, amelyek anaerob módon biológiailag lebomlanak. A komposztálható műanyag olyan műanyag, amely komposztálási körülmények között mikroorganizmusok hatására bizonyos idő alatt szén-dioxiddá, vízzé, ásványosodott szervetlen sóvá és az elemekben található új anyagokká bomlik, és végül a komposztált nehézfém-tartalom, toxicitási vizsgálat és maradékanyag meg kell felelnie a vonatkozó szabványok előírásainak. A komposztálható műanyagok tovább oszthatók ipari komposztra és kerti komposztra. A piacon kapható komposztálható műanyagok alapvetően biológiailag lebomló műanyagok ipari komposztálás esetén. Mivel a komposztálható műanyag a biológiailag lebomlóhoz tartozik, így ha a komposztálható műanyagot (például víz, talaj) a természetes környezetben kidobják, a műanyag lebomlása a természetes környezetben nagyon lassú, és nem bomlik le teljesen rövid idő alatt, mint a szén-dioxid és a víz, a környezetre gyakorolt káros hatásai és a hagyományos műanyag között nincs lényeges különbség. Ezenkívül rámutattak arra is, hogy a biológiailag lebomló műanyagok más újrahasznosítható műanyagokkal keverve csökkenthetik az újrahasznosított anyagok tulajdonságait és teljesítményét. Például a politejsavban található keményítő lyukakat és foltokat okozhat az újrahasznosított műanyagból készült fóliában.
Közzététel ideje: 2022. július 14.